Tékák Tárháza

Bepillantás az élettől nyüzsgő temetők világába

KÖNYVBEMUTATÓ – Élet a halál után (szerkesztette Molnár V. Attila)

2021. november 02. - Fejes Valentin

A temetők említése kapcsán sokaknak a gyász vagy az elmúlás jut elsőként eszébe, ám ettől függetlenül meghatározó szerepet játszanak életünkben. Kultúránk szerves részeivé váltak, emellett sokszor hosszú múltra tekinthetnek vissza... Gondoltunk volna-e rájuk ugyanakkor úgy, mint a biológiai sokszínűség utolsó mentsváraira? Erre a kérdésre az olvasók többsége valószínűleg nemmel fog válaszolni, amin egyáltalán ne csodálkozzunk, hiszen tudósaink többsége is csak az utóbbi évtizedekben fedezte fel jelentőségüket ilyen téren. Mint kiderült, esetükben a különböző (például néprajzi vagy természetvédelmi) értékek szorosabban kapcsolódnak egymáshoz, mint azt előzőleg vélték.

elet_a_halal_utan_fb.jpg

Zsoldos Márton illusztrációja

Molnár V. Attila (a Debreceni Egyetem Növénytani Tanszékének munkatársa) fejéből még 2013-ban, egy törökországi kirándulás során pattant ki az ötlet, miszerint érdemes lenne tudományos vizsgálatok alá vetni végső nyughelyeinket. A téma Löki Viktor doktori értekezésének tárgyává vált, aztán később újabb emberek csatlakoztak a projekthez – tizenhét országban (elsősorban a Kárpát-medence környékén), összesen közel 2800 helyszínen végeztek kutatásokat, melyek eredményeiről a Magyar Tudományos Akadémia támogatásának köszönhetően immár a hazai olvasóközönség is tudomást szerezhet az Élet a halál után című ismeretterjesztő kötetből. A borítóról visszaköszönő alkotás tehetséges művészünk, Zsoldos Márton munkája.

viragzo_safrany_pixabay.jpg

Virágzó sáfrány (fénykép forrása: Pixabay)

erdei_pinty_thomas_wilken.jpg

Erdei pinty (Thomas Wilken fotója)

Gazdag flóra, illetve fauna jellemezheti temetőinket: növények és állatok tucatjai népesíthetik be őket, sokszor egyedüli menedékként szolgálva őshonos, védett fajoknak az egyre inkább teret nyerő városok határában. Valódi időkapszuláknak számítanak, melyek számos helyen őrizték meg a valaha mindenütt jelen lévő gyepeket azok életközösségeivel egyetemben, hiszen ezeket a térségeket a sírok miatt évszázadokon át nem bolygatták annyira, mint más területeket. Cserjék, esetleg kisebb fák zöldellhetnek, gombák nőhetnek, valamint színpompás virágok nyílhatnak százszámra ezeken a vidékeken. Békák, gyíkok, kígyók falatozhatnak a csúszó-mászó csigákból és rovarokból, miközben ragadozó madarak leshetnek áldozataikra a sírkövek tetején gubbasztva. Hozzájuk képest a nagyobb termetű emlősök ritkábban kerülnek szem elé, az őzeken kívül akár rókákkal is találkozhatunk. A szerzők hasznos tanácsokkal kívánják ellátni mindazokat, akik szeretnének tenni valamit e különleges élőhelyek megóvásának ügyében.

hollo_eliane_meyer.jpg

Kereszten gubbasztó holló (Eliane Meyer fényképe)

ozek_a_temetoben_sydney_blackburn.jpg

Őzek (Sydney Blackburn fotója)

Társadalmi vonatkozású írások szintén helyet kaptak a könyvben – értekeznek többek között halotti szertartásaink kialakulásáról, a rítusok pszichológiai hátteréről, számunkra különös szokásokról, továbbá a magyar viszonyok átformálódásáról az Árpád-házi királyok uralkodásától kezdve egészen napjainkig. A kislexikon a szövegben előforduló idegen kifejezéseket hivatott röviden megmagyarázni, az irodalomjegyzék pedig a felhasznált forrásokat részletezi.

temeto_albrecht_fietz.jpg

Moha- és borostyánlepte sírkövek (Albrecht Fietz fényképe)

a_szaploncai_vidam_temeto_pixabay.jpg

A szaploncai vidám temető (fotó forrása: Pixabay)

A gazdagon illusztrált, a maga nemében hiánypótló kiadvány könyvesboltokba nem került, beszerzésének lehetőségeiről a Greenfo honlapjáról tájékozódhatunk.

✪✪✪✪✪✪✪✪✪✪

 

A bemutató eredetileg 2019. július 12-én jelent meg.

A bejegyzés trackback címe:

https://tekaktarhaza.blog.hu/api/trackback/id/tr3516625152

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2021.11.03. 21:58:39

Régebben a honvédség lőterei és egyéb kizárólagos használatú területei voltak afféle természetvédelmi területek. A temetőkre ez csak korlátozottan áll, mert ahol van is még szabad terület, azokat lassan, de biztosan elfoglalják az új sírok. Az sem ritka, hogy felszámolnak temetőket, hogy aztán lehessen ott építkezni.

Más: Látom, a posztban jó helyen áll az "-e" kérdőszócska - "Gondoltunk volna-e rájuk". Jó lenne kijavíttatni az index főoldalán olvasható szöveget is - tudom, azt nem a posztoló szerkeszti -, mert nagyon bánccccssssa a szemet:

"Gondoltunk-e volna valaha is úgy a temetőkre"

Brrrr!

Lesz még Magyar Köztársaság 2021.11.03. 21:58:50

A temetők akár különleges botanikai kincseket is rejthetnek. Ha jól emlékszem, a hazánkból korábban kipusztultnak vélt és azóta fokozottan védettnek nyilvánított csipkés gyöngyvesszőt (Spiraea crenata) is egy jászsági település temetőjében találták meg újra.

Fejes Valentin 2021.11.09. 21:08:55

@Lesz még Magyar Köztársaság: Így igaz! Az egyik fejezetet (pontosabban a hatodikat) csak ennek a témának szentelték!

Fejes Valentin 2021.11.09. 21:09:57

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Ennyi nap távlatából ez már sajnos nem aktuális.
süti beállítások módosítása