Mikor pár hete kinyitottam a legújabb Kaland, Játék, Kockázat játékkönyvet rejtő borítékot, váratlan meglepetés ért – egy újabb kötet lapult a csomagomban! Mivel a Képtelen történetek, másvilági mesék régóta szerepelt a kívánságlistámon, ezért izgatottan vágtam bele az olvasásba.
Rejtélyes ásatás (Tikos Péter illusztrációja)
A Szűcs Gyula szerkesztette novellagyűjteménybe összesen kilenc történet került, ezekből hét kizárólag szöveges formátumú. Mint arról az előszóban olvashatunk, a Képtelen történetek, másvilági mesék a próza, illetve a képregényes világ között tátongó szakadék feletti híd szerepét kívánja betölteni, így a szerkesztő olyan képregényalkotókat kért fel, akik szerzőkként már megcsillogtatták tehetségüket. A válogatásban számos műfaj képviselteti magát, a horror éppúgy, mint az urban fantasy vagy a noir. Most, az általam írt bemutatókhoz képest valamelyest rendhagyó módon mindegyikről szeretnék néhány szót ejteni.
Lakatos István: Buta kis kövér kutya
Nyitányunk főszereplője egy picit pufók kutyus, akire az emberiség megmentésének hálátlan feladata hárul. Biztosan megesik majd a szívünk a szegény párán – pláne azután, hogy tudomást szereztünk felhőtlennek cseppet sem nevezhető múltjáról. A sztori Lakatos István egyik korábbi munkájához (A kis gyufaárus lány) kapcsolódik.
Varga Péter: Az Elefántember legendája
Londonban, az East End egyik lerobbant utcájában Ben Garner furcsa teremtményre lesz figyelmes. Thomas Riley végighallgatja a zavarodott férfi vallomását, aztán a brit főváros utcáit járva nyomozásba kezdenek. A klasszikus krimik hangulatát felidéző darab misztikus köntösbe bújtatva.
Németh Áron: A Bürokrata
Bürokratánk szigorú szabályok mentén tengeti mindennapjait, ám néha ő is szeret kirúgni a hámból. Péntek éjszakai gondtalan buszozását két ismeretlen alak szakítja félbe: olyan tettek elkövetésével vádolják, melyekhez foghatókról sem hallott azelőtt. Az elsőre gyámoltalannak tűnő aktakukac csavaros észjárásáról tesz tanúbizonyságot, alaposan feladva ezáltal a leckét a gonosz zöldfülű ügynökeinek.
Wajzer Csaba: A pofon
Hosszát tekintve ez a legrövidebb alkotás. Egy eltévelyedett suhanc újabb balhéra készül huligán haverjával, csakhogy a sors (esetleg valaki más?) rögtön kijózanítja az éretlen kölyköt – tisztességes családapa válik belőle. Valamiért úgy éreztem, hogy A pofon kissé kilógott a sorból, de egyébként nem volt rossz.
Varga Bálint Bánk: Vérvörös szilveszter
Az antropomorf állatokkal benépesített Clawville városát a bűnözés fojtogató bűze hatja át. A veterán zsaru, Santino Featherland, valamint társa, az ifjú Marty McChicken az őrsön fülest kapnak, ezért este ellátogatnak a Stoneworm és a Mayhew sarkán található keltetőhöz. Úton a céljuk felé még aligha sejthették, hogy az eset kérlelhetetlenül rá fogja nyomni bélyegét a jövőjükre... A borongós sztori a gőzerővel készülő videójáték, a Chicken Police előzményeként szolgál – ha a Csirkekopók felkeltették az érdeklődésünket, akkor mindenképpen érdemes figyelemmel követni a projektet!
Tálosi András: Pokol a tanyán
Szörnyű tragédia következik be Tápiógyörgye határában a XIX. század vége felé. Csaknem húsz évvel később, a szerencsétlen kimenetelű párbaját követően a messze földön híres Sándor Kristóf erre az istenek háta mögötti vidékre keveredik. A titkára, Péntek Kálmán, no meg Bódi bácsi, a kocsis társaságában kiderítik, mégis mi a fene történt itt annak idején... A Vérvörös szilveszter mellett ez lett a másik nagy kedvencem. Szívesen olvasnék még a nyomozó kalandjairól!
Szűcs Gyula: Sarló, kalapács, boszorkányság
1992-ben, egy forró, nyári napon bekövetkezik a világvége – Vinyak, az ex-tűzoltó épp ekkor szabadul a szegedi Csillagból. Első útja régi öreg cimborájához, Csontihoz vezet, akivel nemsokára különleges küldetést vállalnak el: meg kell szerezniük azt a sötét ereklyét, amiről sokáig úgy hitték, hogy a rosszhírű legendákban létezhet csupán. Könnyebb lélegzetvételű, abszurd nosztalgiabomba egyenesen a ’80-as, ’90-es évekből, tele popkulturális utalásokkal (és förtelmes poénokkal... bár ilyen szempontból mazochista vagyok, mert roppantul élvezem őket).
A kilencedik művészeti ág rajongói szintén örülhetnek, hiszen nekik is kedveskedni szeretnének két rövidebb, de annál emlékezetesebb képregénnyel.
A vég (írta: Wajzer Csaba; rajzolta: Békefi Tamás)
Aprócska, azonosítatlan objektum csapódik be az űrből Budapest szívébe. Kis idő múlva hullani kezdenek az emberek, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat tagjai pedig értetlenül állnak az egyre csak szaporodó, bizarr halálesetek előtt. A vég tulajdonképpen a kötetben helyet kapott írásokat köti össze.
A katlan (írta és rajzolta: Békefi Ákos)
Békefi Tamás ikertestvére ezúttal a kedvenc történelmi időszakából alkotott. 1917-et írunk, az Isonzó-völgyben járunk. Nevenincs hadnagyunk a lövészárkokban rekedt hetes század segítségére siet, azonban mentőakcióját váratlan esemény akasztja meg: a Nagy Háború borzalmai öltenek testet a vér áztatta csatamezőn.
Ha nagyon akadékoskodó akarnék lenni, akkor egyedül a szerkesztési bakikat (elgépelések, vesszők hiánya a mondatokban) tudnám hibákként felróni, viszont ezeket leszámítva egy szép, színes antológia született. Bűn kihagyni! Jöhet a folytatás... Ugye lesz?
✪✪✪✪✪✪✪✪✪✪
A bemutató eredetileg 2020. május 25-én jelent meg.
A kötetet a Chameleon Comix ajánlotta fel.
