„…éppen ez a szép a történelemben: újabb és újabb értelmezésekre ad lehetőséget, minden korszak számára nyújt valami követendő példát.”
Holnap augusztus huszadika. Az államalapítás ünnepe kapcsán gyakran, sőt, előszeretettel idézzük fel a kivételesen gazdag múltunkban történteket. Én sem akarok kivétel lenni ezalól, ezért e jeles alkalomból egy olyan különleges kiadványra szeretném felhívni a figyelmet, ami méltóképp állít emléket őseink előtt.
A Hősök tere egyrészt egy igényesen kivitelezett keménytáblás könyv, mely csaknem ezer év jelentős eseményeit foglalja magában, a ködös homályba vesző honfoglalástól kezdve Árpád-házi királyaink tündöklésén, majd hanyatlását át a három részre szakadt ország zűrzavaros évtizedein keresztül egészen a Himnusz megírásáig. Köztiszteletnek örvendő, illetve a mai napig megosztó személyiségek egyaránt a válogatásba kerültek: Katona Csaba történész rövid összefoglalói királyok, hadvezérek és államférfiak dicső tetteit vagy épp büszkeségre kevésbé okot adó cselekedeteit eleveníti fel, sokszor új megvilágításba helyezve ezzel történelmünk meghatározó alakjait. Míg a legfrissebb kutatási eredmények tükrében II. András korántsem tűnik annak a gyengekezű uralkodónak, mint ahogy Katona József egyébként remekbe szabott drámájában, a Bánk bánban olvashatjuk, addig az egri várvédő vitézek hős kapitányát, Dobó Istvánt kortársai erőszakos, kapzsi emberként ismerték.
A Hősök tere másfelől szemet gyönyörködtető képregények gyűjteménye, díjnyertes alkotóink közös munkájának gyümölcsei – a közreműködők előkelő listáján többek között Bán Mór, Bíró Szabolcs, Korcsmáros Pál, Zórád Ernő, Cserkuti Dávid, valamint Szabó Csaba is szerepel. A jobb sorsra érdemes Imre herceg tragédiája könnyeket csalhat szemünkbe, átélhetjük a váratlan fordulatokban bővelkedő nándorfehérvári diadal izgalmát, az Egyesült Államokba utazva pedig a kétes hírű Kossuth Lajos kudarcba fulladt kísérletéről szerezhetünk tudomást. A csodaszarvas regéjével nyitunk s végül nemzeti imádságunkkal zárunk: szép keretet ad ez az újdonsült krónikánknak.
Rege a csodaszarvasról (írta: Arany János; rajzolta: Fazekas Attila)
Akit háromszor koronáztak (írta: Bíró Szabolcs; rajzolta: Várai Artúr)
Egri csillagok (írta: Gárdonyi Géza & Cs. Horváth Tibor; rajzolta: Korcsmáros Pál)
Himnusz (írta: Kölcsey Ferenc; rajzolta: Farkas Lajos)
A kellemes meglepetéseknek ezzel koránt sincs vége, hiszen a Hősök tere alkalmazással a szerkesztők igyekeztek interaktívabbá varázsolni könyvüket. Nincs más dolgunk, mint előbb beszkennelni a képregények első oldalát, aztán máris újabb élményekkel gazdagodhatunk – a kiterjesztett valóságnak hála előttünk elevenednek meg a lapok, így közelről csodálhatjuk meg drága kincseinket (lásd mondjuk a szkíta aranyszarvast vagy Szent László hermáját), emellett körbejárhatjuk nevezetes épületeink virtuálisan felépített mását, például a pannonhalmi főapátságot és a diósgyőri várat. Érdemes végignéznünk a pár sorral fentebb már említett Endre király koronázásáról készített videót is: a látványos, Vass Gábor (nyugodjon békében!) narrálta rövid filmecske a XIII. századi Magyarországra repít vissza bennünket.
Bármennyire szomorú, de kicsivel több, mint kétszáz oldalon sajnos képtelenség helyet szorítani mindenkinek… Az utószóban azonban biztató hír fogad minket, ugyanis tervezik a folytatást! Bőven lehetne még kiről mesélni… Remélem, hogy nemsokára a kezünkben foghatjuk majd!
✪✪✪✪✪✪✪✪✪✪
A könyvet a Képes Krónikák Kiadó jóvoltából olvashattam el. Köszönöm szépen a felajánlott példányt!
A könyv IDE KATTINTVA rendelhető meg.
