„...ez a legcinikusabb, leggyilkosabb, legaránytalanabb, legszemtelenebbül pénzéhes szerzői jogi törvény, amelyet civilizáció valaha létrehozott, bárhol az univerzumban, az idők hajnala óta.”
Immár évtizedek óta indítunk útjára különféle eszközöket az idegenekkel való kapcsolatfelvétel céljából. Néhány űrszondánk aranyozott lemezein többek között pár klasszikus kapott helyet, közvetítésük révén például Beethoven, Mozart vagy Bach műveinek dallamai töltik be a jéghideg étert. Vajon milyen lenne a fogadtatás részükről, ha sikerülne fogniuk adásainkat? Rob Reid A nulladik év című munkájában a lehetőségek egy meglehetősen egyedi, ugyanakkor eléggé extrém verzióját vázolja fel előttünk.
A New York-i székhelyű Carter, Geller & Marks irodaházban tengeti szürke hétköznapjait Nick, a tapasztalt ügyvéd. Asszisztense, Barbara egy alkalommal furcsa ismeretlenek látogatását jelenti be felettesének, aki hiába tapasztalt már egyet s mást karrierje során, a következő percekben elhangzottakhoz foghatóval aligha szembesülhetett korábban. Az öltözködés terén bizarr ízléssel rendelkező jövevények, bizonyos Carly és Frampton a Zørkan 5-ről érkezett földönkívüliekként mutatkoznak be, majd lényegre törően igyekeznek összefoglalni az aktuális állapotot. A galaxis lakói hatalmas tisztelettel adóznak irányunkban, ugyanis odáig vannak a zenénkért, különösen az utóbbi évtizedek rockslágereire csápolnak a legtöbben (egyes fajok esetében ezt nyugodtan vehetjük a szó legszorosabb értelmében). Helyzetünk mindennek tükrében felettébb rózsásnak látszódhat, ám ennél bonyolultabb a helyzet… Miként függhet civilizációnk sorsa a Kifinomultak Társasága által szigorúan betartott Bennszülött Művészetek Irányelvétől, valamint a szerzői jogi kártérítési törvénytől? E kérdésre választ találni, helyesebben fogalmazva a veszélyt elhárítani hősünk feladata lesz. Küldetése alatt azonban nem marad egyedül, hiszen barátai mellett újdonsült szövetségeseire is számíthat a kaotikus időkben.
A zene, mely megváltoztatta az egész univerzumot – a Welcome Back, Kotter főcímdala
Tetszett, ahogy Rob a saját élményeire hagyatkozva alkotta meg párját ritkító könyvét, tudniillik egykori vállalkozóként rendkívül otthonosan mozog a paragrafusok teremtette szövevényes útvesztőben. Néhai cége online zeneeladással foglalkozott, mely anyagi szempontból ugyan sikertörténetnek bizonyult, de a robbanásszerűen fejlődő konkurencia hamar véget vetett növekedésének. Bár alapjában véve egy lazább stílusban megírt történetről beszélhetünk, azért a kissé komor hangulat néhol rányomja bélyegét a sztorira, elvégre a jövőnk forog kockán! Ennek ellenére jót derültem a váratlan fordulatokon, az elszórt, könnyen felfedezhető vagy valamivel nehezebben kiszúrható popkult utalásokon, no meg persze Nick helyenként, lábjegyzetként feltüntetett megjegyzésein (a koreai szöveg jelentésének megfejtésén már dolgoznak szakembereink!). Kicsit csalódottan tettem volna le a kötetet, ha írónk nem állítja össze karakterei lejátszási listáját – ebben a tekintetben úgy látszik, nagyon egy rugóra járhatott az agya a leendő olvasókéval, mivel a regény végére, afféle extraként kerültek felsorolásra a kedvenc számok.
Nagy Gábor illusztrációja a hazai kiadáshoz
A nulladik év teljesen üdítően hatott rám. Egy eredeti elképzelés, izgalmas nyomozás, (többnyire) jópofa karakterek és jó adag humor: egyszólván minden adott a kellemes kikapcsolódásunkhoz! Az emberiség kipusztításával járó fenyegetés sosem volt még ennyire szórakoztató!
✪✪✪✪✪✪✪✪✪✪
A bemutató eredetileg 2018. december 22-én jelent meg.
A könyvet a Metropolis Media jóvoltából olvashattam el.