Tékák Tárháza

Kiből lesz a bajnokverő?

KÖNYVBEMUTATÓ – Arany János: Toldi

2021. október 22. - Fejes Valentin

„Ég a napmelegtől a kopár szík sarja…” – így kezdődik Arany János 1846-ban befejezett elbeszélő költeménye, a Toldi, mely egy csapásra hírnevet szerzett hazánk neves költőjének. Műve a mai napig hatalmas népszerűségnek örvend, egyes sorait sokan kívülről fújhatják. Legutóbb a Scolar Kiadó jelentette meg különleges kötetét, ami tizenkét éneken keresztül mutatja be számunkra a kortalan történetet.

toldi_domjan_jozsef_fametszeteivel_fb.jpg

Toldi Lőrinc, az ország néhai vitéze feleségét és két fiát hagyja magára. Az özvegyasszony a fiatal legénnyel, Miklóssal együtt tengeti szürke hétköznapjait Nagyfaluban, birtokukon mezei munkával múlatva az időt. A hatalmas erejű ifjú azonban nem ilyen életről álmodozik: atyjához hasonlóan ő is derék vitézzé szeretne válni, kinek hőstetteit messze földön énekli majd meg az utókor. Unalmas életében a király udvarában tevékenykedő, kígyólelkű György hazatérése okoz később nagy felfordulást. A búslakodó óriást álnok testvére mihaszna katonái addig hergelik, míg az a piszkálódást megunva felkap egy malomkövet, majd közéjük hajítja azt. A véres tragédiává fajult esetet követően a gyilkossá vált Miklósnak menekülnie kell felbőszült bátyja haragjától, ezzel pedig kezdetét veszi élete legnagyobb kalandja. Titokban abban reménykedik, hogy megbocsátásban részesülhet az uralkodótól, ha legyőzi a kihívó nélkül maradt Mikolát, a csehek veretlen bajnokát…

anyjat_latja_joni_domjan_jozsef.png

Anyját látja jőni... (Domján József munkája)

elrepult_a_nagy_ko_domjan_jozsef.png

Elrepült a nagy kő... (Domján József munkája)

„Ha a sztorit már jól ismerjük, akkor mégis mi teheti annyira egyedivé ezt a kiadványt?” – tehetik fel most néhányan a kérdést. Egyrészt limitált példányszámban készült, mindössze 1500 darab kerül belőle forgalomba, másfelől a könyvet a világszerte elismert Domján József képei színesítik. Művészünk 1907-ben látta meg a napvilágot Budapesten, és bár jobbára grafikusként, valamint festőként tartják nyilván, tehetsége a színes fametszetek terén mutatkozott meg leginkább. Élete során nemcsak az öreg kontinens országaiban tett látogatást, megfordult a messzi Kínában is – hosszú utazásának állomásain újabb ismeretekkel lett gazdagabb, az ellesett technikai fogásokat mindig kamatoztatta. Az ’56-os forradalom híre Svájcban érte, haza nem költözött, helyette az Egyesült Államokba emigrált. Gyökereit ennek ellenére sosem feledte: sajátos, a magyar hagyományokból rengeteget merítő stílusát itt ugyancsak megőrizte. 1992-ben hunyt el, ám munkássága gondoskodott halhatatlanná tételéről. Nevével a New York-i Metropolitan, illetve a londoni Victoria and Albert Museum mellett a Magyar Nemzeti Galéria kiállításain egyaránt találkozhatunk.

felelt_a_jo_kiraly_domjan_jozsef.png

Felelt a jó király... (Domján József munkája)

ismeretlen_bajnok_fekete_paripan_domjan_jozsef.png

Ismeretlen bajnok fekete paripán... (Domján József munkája)

A Kossuth-díjas alkotó munkái kétségkívül sokat emeltek az egyébként is remekbe szabott klasszikuson. Nagyszalonta szülöttének szívét minden bizonnyal boldogság járná át, mert ilyen igényes formában láthatná viszont munkája gyümölcsét.

✪✪✪✪✪✪✪✪✪✪

 

A bemutató eredetileg 2018. október 17-én jelent meg.

 

A könyvet a Scolar Kiadó jóvoltából olvashattam el.

A bejegyzés trackback címe:

https://tekaktarhaza.blog.hu/api/trackback/id/tr4916611706

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2021.10.22. 14:54:55

Szörnyűek ezek az ábrázolások.

Fejes Valentin 2021.10.22. 15:05:05

@gigabursch: Embere válogatja! Bár igaz, a régi irodalomkönyvem (Alföldy Jenő, "Irodalom 6.", 2006.) illusztrációi például sokkal jobban tetszettek (lásd itt: www.antikvarium.hu/konyv/alfoldy-jeno-irodalom-6-676584). Az előző hozzászólásomnál nem működött a link, remélem most fog!
süti beállítások módosítása