„A fizikai törvényekben az a nagyszerű és csodálatos, hogy mindig és mindenhol érvényesek, függetlenül attól, hogy egyesek mit gondolnak róluk.”
Neil deGrasse Tyson
A kivételes eseményeknek számító égi jelenségek a mai napig rendkívüli népszerűségnek örvendenek, a csillagos égbolt talányai pedig évszázadok óta izgalommal töltik el a tudósokat és a lelkes laikusokat egyaránt. Bár az ezen a téren szerzett, egyre inkább bővülő ismereteink átadása a lehető legtöbb ember számára világosan érthető módon meglehetősen nehéz feladat elé állítja a szakembereket, igencsak nemes vállalkozás. A világhírű Hayden Planetárium igazgatója, továbbá a méltán emlegetett Kozmosz: Történetek a világegyetemről című sorozat házigazdája, Neil deGrasse Tyson alig kétszáz oldalas könyve, a Terítéken a világegyetem keretei között próbálja meg átadni tudása legjavát az érdeklődőknek.
Neil deGrasse Tyson (fénykép: Miller Mobley)
A kötet segítségével bepillantást nyerhetünk a szerző szakterületébe, számos témakört érintve igyekszik megalapozni asztrofizikai műveltségünket. Elsőként az időben hosszú évmilliárdokat visszautazva lehetünk ott képzeletben az univerzum születésénél, majd annak történetét foglalja össze tömör formában. Ezt követően szót ejt például a gravitációról, a fény természetéről, valamint a felettébb rejtélyes sötét anyagról és a csillagászati műszerek fejlődéséről, de a sorból természetesen nem maradhatnak ki a Naprendszer bolygóin, illetve a világmindenség felépítése szempontjából nélkülözhetetlen elemeken kívül az idegen létformák kutatásának nehézségei sem. Mindemellett néhány olyan kérdésre is választ kaphatunk, amik minden bizonnyal régóta foglalkoztathatnak bennünket. Miért lenne kivitelezhetetlen feladat egy időgép megépítése? Milyen következményekkel járna, ha megfelelő felszerelés híján kimerészkednénk az űrbe? Tényleg láthatjuk több száz kilométeres magasságból az egyiptomi piramisokat vagy a kínai nagy falat?
A népszerű tudományos ismeretterjesztő előadásain a jókedv garantált (fotó: Rick Kern)
Számomra az utolsó fejezet volt a legérdekesebb, melyben írónk az úgynevezett kozmikus nézőpontról elmélkedik, részletezve a nagy egészre való rálátásunk korlátozottságának okait. A mondhatni újkeletű perspektíva tulajdonképpen szerénységre int, célja a szinte határtalan kozmoszban elfoglalt helyünk tisztázása. Egyszerű példákon keresztül szemléltetve kívánja véghezvinni az ególágyítást, már akinél szükséges az ilyesmi egyáltalán – a bölcsességet tükröző gondolatokat mindenképpen érdemes a magunkévá tenni!
„A kozmikus nézőpont rámutat, hogy a Föld mindössze porszem a világegyetemben. Ám egy nagyon értékes porszem, és egyelőre az egyetlen otthonunk.” (fénykép: SpaceX)
Úgy gondolom, Neil deGrasse Tyson ezen munkájával elérhette azt a célt, amit eredetileg tűzött ki maga elé: közvetlen hozzáállásával, közérthető stílusával és remek humorérzékével további kutatásokra sarkallhatja az olvasókat, friss ismereteik elmélyítésére ösztönöve ezáltal az arra fogékonyakat. A Terítéken a világegyetem a tudományos ismeretterjesztést szolgálja, így elsősorban a témában jórészt járatlanoknak ajánlott, de bárki más ugyanúgy kedvét lelheti lapozgatásában.
✪✪✪✪✪✪✪✪✪✪
A bemutató eredetileg 2018. október 11-én jelent meg.
A könyvet a Kossuth Kiadó jóvoltából olvashattam el.
