Számos nép csodálatát nyerték el szerte a Földön, jól ismert közmondásunk a szorgalmat társítja hozzájuk, ám sokan csupán bosszantó kártevőkként tekintenek rájuk. Hogy kikről is van szó tulajdonképpen? Ma a hangyáké lesz a főszerep – bámulatos világukba tett utazásunk során Csősz Sándor mürmekológus vállalta el a kalauz szerepét.
Egy hangya feje közelről (Egor Kamelev fényképe)
Hazánk neves szakértője 1971-ben született Gyulán. Debrecenben végzett biológusként, PhD-fokozatát Szegeden szerezte meg 2007-ben. Gazdag, rendkívül sikeres életutat tudhat magáénak, a magyar munkatársakon kívül a külföldi kollégák ugyancsak elismerik: évekig dolgozott a Magyar Természettudományi Múzeum hártyásszárnyú gyűjteményének vezetőjeként, oktatott egyetemeinken, korábban ismeretlen fajokat fedezett fel, mindemellett rangos folyóiratok publikálták tanulmányait. Immár több, mint húsz évnyi tapasztalattal a háta mögött szeretné átadni tudása legjavát az érdeklődő olvasóközönségnek.
Csősz Sándor személyesen (fotó forrása: Magyar Természettudományi Múzeum)
Egy képzeletbeli időutazással kezdjük barangolásunkat, s a dinoszauruszok uralmának idejéig meg sem állunk – a hangyák családjának gyökereit keressük a földtörténeti múltban, miközben próbálunk fényt deríteni rokoni kötelékeikre. Ezt követően például a dolgos mindennapok menetébe nyerhetünk bepillantást, majd szemtanúi lehetünk, milyen veszélyekkel kell szembenéznie a frissen kirepülő királynőnek, míg megtalálja új kolóniája alapításának tökéletes helyét, aztán figyelemmel kísérhetjük a tömegmészárlássá fajuló ütközeteket, melyeket gyakran alig néhány méterrel a talpunk alatt, félelmetes fegyverek bevetésével vívnak meg.
Egy Linguamyrmex vladi-dolgozó kövér bogárlárvát zsákmányol – a hátborzongató jelenetet a késő krétából származó, hozzávetőlegesen 99 millió éves borostyán örökítette meg az utókornak (kép forrása: Dr. Phillip Barden & társai)
Bár viselkedésükkel sokszor magunkra emlékeztethetnek bennünket, a hasonlóságok inkább csak felszínesnek mondhatók, mivel a közöttünk lévő távolság a valóságban áthidalhatatlan. „Számunkra ők a földi idegenek. Kommunikálnak, de nem értjük a lényegét, és hogy mégis valamelyest képesek legyünk eligazodni a világukban, emberi jellegekkel ruházzuk fel, azaz antropomorfizáljuk őket. Olyan emberi tulajdonságokat társítunk hozzájuk, amelyekről – mivel ezeket a fogalmakat jól ismerjük – úgy gondoljuk, megfelelő támpontként szolgálhatnának ahhoz, hogy megértsük őket. A hangyák azonban az emberekkel ellentétben nem szőnek terveket, nem gondolkodnak előre, számukra nem létezik a jövő idő, ők kizárólag a jelenben élnek.” – fogalmaz kutatónk a kötet bevezetőjében.
Levéltetvek ápolgatása (fotó forrása: Gardening Know How)
Az utolsó fejezetben természetesen a velük való kapcsolatunk került középpontba. Írónk röviden ismerteti a gondot okozó fajokat, praktikus tanácsokkal lát el minket, miként kerülhetjük el a jövőben inváziójukat a lakásban, illetve bemutatja a természetben betöltött hasznos szerepüket, hiszen hisszük vagy sem, sokszor a segítségünkre siethetnek ezek a parányi ízeltlábúak. Ha megkedvelni nem is fogjuk a hangyákat, annyit talán sikerül elérnie a szerzőnek, hogy legközelebb kicsit másképp nézzünk rájuk.
Katicabogárra támadó dolgozók (fénykép forrása: The Royal Society for the Protection of Birds)
Minden ismeretterjesztő munkának ilyennek kellene lennie: a kiadvány terjedelmét tekintve nem túl hosszú, ennek ellenére eléggé átfogó lett, a közérthető, olvasmányos stílusnak köszönhetően pedig hamar felkelti az érdeklődést a téma iránt. Szívből gratulálok ehhez a nagyszerű végeredményhez!
✪✪✪✪✪✪✪✪✪✪
A bemutató eredetileg 2019. október 07-én jelent meg.
A könyvet az Athenaeum Kiadó ajánlotta fel.