Nehezen találunk még egy olyan történelmi témakört, ami a mai napig annyi embert foglalkoztatna, mint a második világháború. Persze ezen belül is van egy képzeletbeli rangsor – a listán előkelő helyet elfoglaló Harmadik Birodalom tarthatja izgalomban a legtöbb érdeklődőt. Roger Moorhouse különös kísérletet tett: száz különböző tárgy tükrében kíván áttekintést nyújtani Hitlerről és a náci Németországról.

A mini-Führer (fotó forrása: Podcast Addict)

„Véletlenek márpedig nincsenek!”, tartja a régi mondás. Épp akkor került kezeim ügyébe José Rodrigues dos Santos legújabb könyve, az Életjel, miközben a Live Science honlapján szokatlan kérdőívet tettek közzé: ebben afelől érdeklődnek, hogy a kitöltők mitévők lennének, ha egy nap tényleg értelmes űrlények látogatnák meg a Földet. Jelen kötet, mint sok más, hozzá hasonló alkotás, a földönkívüli civilizációkkal való kapcsolatfelvétel sokakat érdeklő témakörét boncolgatja.

Lewis Carroll klasszikus művének folytatása, az Alice Tükörországban kevéssé ismert a nagyhírű előzményregényhez képest, ám ettől függetlenül sokakra gyakorolhatott nagy hatást. Leigh Van Valen biztosan közéjük sorolható, hiszen a mese egyik szereplője ihlette „a vörös királynő” fogalmát, melyet a mai napig használnak az állatvilágban zajló, egy helyben folyó verseny jelölésére.  Dag Olav Hessen biológus Thomas Hylland Eriksen szociálantropológussal karöltve, erre alapozva állította össze A versengés paradoxonjai című kötetet, tudásuk legjavát megosztva az olvasóközönséggel.

Sir John Tenniel illusztrációja

A lepkék tarka színeikkel játszi könnyedséggel, szinte mágnesként vonzzák az emberek tekintetét. Káprázatos világukról ezúttal a díjnyertes szerző, James Lowen lebbentette fel a fátylat Kis képes lepkeház című művében.

Tekergőző csápok, minden képzeletünket felülmúló förmedvények és emberáldozatokat bemutató, sötét kultuszok – manapság általában ezzel a három dologgal azonosítja a többség H. P. Lovecraft nevét. De valóban ennyiből állna csupán a horror koronázatlan királyának munkássága? Azt kötve hiszem! Aktuális bemutatóm összeállításában Tomasics József, a Magyar H. P. Lovecraft Társaság elnöke volt segítségemre.

„El tudom képzelni, hogy egy civilizáció, amely évmilliárdokkal előttünk jár, és akar valamit a bolygónkkal, egyszerűen csak ledarálja azt, anélkül, hogy akár csak elgondolkodna rajta, hogy vajon intelligensek vagyunk-e, vagy sem.”

Dan Werthimer, a kaliforniai Berkeley Egyetem SETI-programjának igazgatója

Vajon milyen sors elé nézhet Földünk? Mi várhat ránk a közeljövőben, esetleg hosszú évtizedek múlva? Az efféle kérdések lázban tartják a spekulánsokat, a szenzációhajhász kóklereket és a töprengő tudósokat egyaránt. Mivel Mike Pearl fantáziáját szintén élénken foglalkoztatja az ilyesmi, ezért ennek kutatására szentelte életét az utóbbi időszakban.

Pusztítanak a tripodok (Alex Nice illusztrációja)

Michael Bright az angol tudományos társulat, a Royal Society tagja, emellett több, a vadállatokról vagy a természetvédelem fontosságáról szóló könyv szerzője, kinek munkásságát több nemzetközi díjjal ismerték el. Egy ilyen ember keze alól kizárólag minőségi munkák kerülhetnek ki... Vagy mégsem?

Valószínűleg gyermekként érdeklődünk legélénkebben a természet iránt – a bennünket körbevevő környezet, illetve a földtörténeti múlt homályába veszett világ felfedezése életre szóló élmények tucatjaival gazdagíthatja a fiatalokat. Anna Claybourne és Wesley Robins közös művükkel, a Csodálatos evolúció című kötettel a 7–10 évesek érdeklődését szeretnék felkelteni.

Charles Darwin alig huszonkét évesen hatalmas megtiszteltetésben részesülhetett, hiszen a HMS Beagle fedélzetén felfedezhette bolygónk egzotikus vidékeit. Kalandos útja alatt szerzett tapasztalatai folyamatosan alakították gondolkodásmódját, valamint nagyban hozzájárultak az evolúció elméletének végső formájához. Az ifjú tudós az ízeltlábúak számos képviselőjével is találkozott a hosszúra nyúlt expedíció során, néha kimondottan fura viselkedésüket alaposan szemügyre véve szorgalmasan jegyzetelt: velük foglalkozik a Koronczai-Fekete Viktória szerkesztette hazai kiadás.

Ugrópók (Michael Willinger fotója)

„Ha valakit érdekel, mi ihlette Középföldét, elárulom: örömöm és csodálatom a föld, elsősorban a természeti táj iránt.”

Milyen élmények, benyomások hatására alkotja meg saját kis világát az élénk képzelőerővel rendelkező író? Hogyan lehel életet a sokáig csak a gondolataiban létező karakterekbe? Ha egy olyan meghatározó szerző esetében vetődnek fel ezek a kérdések, mint mondjuk J. R. R. Tolkien, aki mind a mai napig rendkívüli népszerűségnek örvend, akkor igazán izgalmasnak ígérkezik a kulisszák mögé pillantani.