Ha valamit igazán a szívügyünknek tekintünk, arról akár napokon keresztül tudnánk beszélni. Minden bizonnyal ugyanígy érez Peter Wohlleben is, akinek immár az ötödik könyvét szerezheti be a hazai olvasóközönség a Park Könyvkiadó közreműködése jóvoltából. Az Erdei kalauz azonban valamelyest más, mint a szerző eddigi munkái.
Josh Hild fotója
A temetők említése kapcsán sokaknak a gyász vagy az elmúlás jut elsőként eszébe, ám ettől függetlenül meghatározó szerepet játszanak életünkben. Kultúránk szerves részeivé váltak, emellett sokszor hosszú múltra tekinthetnek vissza... Gondoltunk volna-e rájuk ugyanakkor úgy, mint a biológiai sokszínűség utolsó mentsváraira? Erre a kérdésre az olvasók többsége valószínűleg nemmel fog válaszolni, amin egyáltalán ne csodálkozzunk, hiszen tudósaink többsége is csak az utóbbi évtizedekben fedezte fel jelentőségüket ilyen téren. Mint kiderült, esetükben a különböző (például néprajzi vagy természetvédelmi) értékek szorosabban kapcsolódnak egymáshoz, mint azt előzőleg vélték.
Zsoldos Márton illusztrációja
Míg a nyolcvanas-kilencvenes években az Egyesült Államokban virágkorát élte a horrorirodalom, addig nálunk sajnos eléggé alárendelt szerep jutott osztályrészéül. Bár azóta határozott javulást vehetünk észre, talán az alkalomhoz illő Légszomj, a GABO Könyvkiadó által gondozott újabb gyűjteményes kötet hozhat igazi változást ilyen téren.
Szabó Vince illusztrációja
Általában jeges félelemmel vegyes zsigeri undorral tekintünk mindenre, ami (gyakran merőben) eltér a szokásostól – életre hívtuk hát a szörnyetegeket, melyek végigkísérték történelmünket, s az idő előrehaladtával addig ismeretlen arcukat fedték fel előttünk. Halloween beköszöntével épp itt az ideje szembenézni rettegésünk tárgyaival... Elég bátrak vagytok hozzá?
Nagyon úgy tűnik, hogy a kiadónál alig tartanak pihenőt S.T.A.L.K.E.R.-fronton, hiszen rövid időn belül már a harmadik regény jelenik meg idehaza. Ezúttal Jaeger bőrébe bújva barangolhatják be a rajongók az istenek háta mögötti vidéket.
A Deadpool-alakulat – Ölőhang oldalait lapozgatva a képregényrajongók már megtapasztalhatták, miként működne együtt a zsémbes zsoldosok gyülekezete, de életre szóló feladatukat akkor még nem kapták meg. A válogatás folytatásaként szolgáló vaskosabb kötet összesen tizenkét füzetnyi őrültséget tartogat számunkra.
„A természet olyan, mint egy hatalmas óramű. Minden eleme átlátható rendszer szerint kapcsolódik egymáshoz, és minden egyes élőlénynek megvan a maga helye és szerepe.”
Peter Wohlleben
Az elmúlt hetekben az olvasók már megismerkedhettek Peter Wohlleben munkásságával A fák titkos élete, valamint Az állatok érzelmi élete példáin keresztül. A lelkes természetvédőnek azonban harmadszorra is akad mondanivalója, méghozzá nem kevés! Ezúttal A természet rejtett hálózata című könyvében folytatta a mesélést, ami az előzőekhez hasonlóan a Park Könyvkiadó gondozásában jelent meg idehaza.
„Ég a napmelegtől a kopár szík sarja…” – így kezdődik Arany János 1846-ban befejezett elbeszélő költeménye, a Toldi, mely egy csapásra hírnevet szerzett hazánk neves költőjének. Műve a mai napig hatalmas népszerűségnek örvend, egyes sorait sokan kívülről fújhatják. Legutóbb a Scolar Kiadó jelentette meg különleges kötetét, ami tizenkét éneken keresztül mutatja be számunkra a kortalan történetet.
„Számomra azonban a tudomány jelenti a modern kor valódi székesegyházát: az ismeretek roppant tárházát, amely éppoly fenséges, mint bármi, amit kőből faragnak.”
Ted Chiang
Mivel a sci-fi műfaja rendkívül sokszínű tud lenni, így jó okkal merülhet fel bennünk a kérdés: „Vajon meddig feszegethetjük a zsáner határait?”. Ted Chiang rá az élő bizonyíték, hogy bőven akadhat még olyan ötlet a különösen kreatív írók tarsolyában, melyekhez foghatókkal valószínűleg senki sem foglalkozott korábban.
R. Kikuo Johnson illusztrációja
„Ha ugyanis az ember a biológiai konstrukció értelmében valami különleges, akkor nem vethetné össze magát más fajokkal.”
Peter Wohlleben
Kisgyerekként gyakran látogattam el a szomszédos város könyvtárába, hogy aztán sorra falhassam a Mi Micsoda-sorozat kiadványait. Bár elsőre nem tűnt annyira érdekesnek számomra, mint mondjuk a dinoszauruszokkal vagy az ősemlősökkel foglalkozók, Vitus B. Dröscher Ahogy az állatok látnak, hallanak és éreznek című munkája valamiért megfogott. Kikölcsönzését azóta sem bántam meg, hiszen a viselkedéskutató egy rejtelmes, addig ismerősnek hitt világba engedett bepillantást. Hasonló jellegű mű megírására tett kísérletet évtizedekkel később Peter Wohlleben – a néhai erdőgazdálkodó újra tollat ragadott, s ezúttal a fauna néhány tagját vette górcső alá. Ennek eredményeképpen született meg Az állatok érzelmi élete.
